A kezdetek
Érdekesség, hogy a “nárcisztikus" szó egy görög mítoszból származik. Narcissus egy görög mitológiai alak volt, aki ahogy elérte a felnőtt kort, sorra szerelembe estek belé a nimfák, ő azonban mindenkit visszautasított. Az egyik nimfa nem fogadta el a visszautasítást, ezért Nemesziszt, a bosszúállás Istennőjét kérte segítségül. Narcissus egy folyóparton belenézett a folyó tükrébe, és attól a pillanattól kezdve beleszeretett önmagába. Így ugyanazt a fájdalmat élhette át, mint a nimfák, akik soha nem kaphatták meg, amire vágytak. Mire a nimfák a folyóhoz értek, már csak egy sárga nárciszt találtak a folyó peremén. A nárcisz azóta az önimádat jelképévé vált.
Az önzőség fokozatai
A nárcisztikus személyiségzavar egy nehezen körülhatárolható betegség, számos személyiségzavarral keveri a köztudat, azonban vannak olyan jellegzetes ismertetőjegyek, amelyek egyértelműen erre a személyiségdeformáltságra vonatkozóak. Ilyen például az egyén túlzott arroganciája, magabiztossága. Ez azonban mind csak felszín, a védelmi mechanizmus egy szelete, hiszen a nárcisztikus embereknek valójában alacsony az önbecsülésük, és hiányosságukat, gyengeségeiket azáltal pótolják, hogy egy másik emberen -általában egy hozzájuk közel álló személyen- vezetik le. Éppen ezért személyes kapcsolatot nehéz kialakítani velük, hiszen a másik fél elnyomottá válik felsőbbrendűségüknek köszönhetően. A nárcisztikus emberekből hiányzik az empátia, elvárják, hogy minden figyelem feléjük irányuljon, azonban a partnere meghallgatása csak felületesen, vagy abszolút nem érdekli. Túlérzékenyek, egy rossz megfogalmazott mondat is képes feltépni régi sérelmeket bennük, ezért általában bosszút forralnak, és bárkin átgázolva próbálják kiharcolni a tiszteletet maguknak.
Kezelése
Labilis állapotuk miatt nehezen hozzáférhetőek. Mivel önértékelésük ingadozik, a szakembereknek a legnehezebb út vezet az állapotkezeléshez: elnyerni a bizalmát a nárcisztikus embernek. Mivel ez egy személyiség-deformáltság, ezért alapjaiban véve ezt kell megváltoztatni a páciensben. Kezelése hosszú folyamat, akár évekbe is telhet. Úgynevezett pszichodinamikus pszichoterápiával kezelhető, ezzel lehet eredményes személyiségváltozást elérni. Hasonló, mint a pszichoanalízis, azonban csak egy adott területre fókuszál az emberben, nem a teljes személyiség megváltoztatása a cél.
Filmajánló
A vonzás szabályai
Következő filmajánlónk Bret Easton Ellis filmadaptációja, amely, habár szorosan követte regényének cselekményét, mégsem kapott nívósabb elismerést, így kultuszfilm vált belőle. A történet egy angol egyetemen játszódik, Camdenben, ahol egyetemisták múlatják az időt: kudarcba fulladt szerelmi életek, meghiúsult öngyilkossági kísérletek, véget nem érő bulik váltogatják egymást a film nagyrészében. Ez azonban csak a felszín: a snittek egy-egy diák traumáit mesélik el, a túlérzékenységet, ami a nárcizmus egyik előfutára, a meg nem értettséget ábrázoló professzorokat, akik ebben a mérgező környezetben Nietzschét olvastatnak a diákokkal. A filmben a nárcizmus jelei leginkább Sean-en jelentkeznek (Sean B.T Ellis egyik leghíresebb filmjének, Az amerikai pszichónak főszereplőjének, Patrick Bateman-nek öccse) Sean nem tud elvegyülni ebben a világban, amiben a kommunikáció szinte már-már teljesen kihalt, ezért magára ölt egy olyan viselkedési formát, amit a későbbiekben nehéz megváltoztatnia. Folyamatosan fölényeskedik diáktársai felett, és azt gondolja, az egyetemen mindenkinél felsőbbrangú. Ebből a közegből a diákokat egy öngyilkosság rángatja ki, amikor is mindenki elgondolkodik, változtatnia kell az életén. A film megoldása nem ad választ a felvetődött betegségek megoldására, azonban jól érzékelteti azt, hogy a személyiségzavarok legimpulzívabb időszaka fiatalkorban kezdődik. A toxikus környezet ilyenkor nemhogy feloldja a szorongásokat, inkább rásegít, és szinte észrevehetetlen az, hogy az ember mentális problémákkal küszködik, hiszen egy burokban él, ahol hasonló problémákkal élő emberek veszik körül.
A szöveget Gyuris Fruzsina, a Segítség.ma projekt kommunikációs munkatársa írta. 
