Köszönjük, hogy velünk tartottatok ebben a furcsa évben! A 2022-es évet egy derűsebb filmajánlóval folytatnánk, a Napos oldallal, amely a depresszió és az impulzuskontroll zavar betegségek mindennapjaiba enged betekintést.

A depresszió

Nem könnyű beszélni a depresszióról, főként ebben a bonyolult időszakban. Mindenesetre ami biztos, hogy a depresszió Magyarországon vezető “népbetegséggé” vált. A depresszió tüneteit, az akkor még melankólia névre hallgató betegséget Hippokratész, az ókori görög sztárorvos jegyezte fel, ami a lehangoltságot, a hosszútávú szorongás tüneteit eredményezte. Habár modern betegségként terjedt el a köztudatban, érdemes megjegyezni, hogy az ókori rómaiak annyira mindennapinak tartották számon, hogy Epheszoszi Szóranosz, az I. században élő orvos a mániás betegeknek egyszerűen csak szatírát, a depressziós betegeknek pedig tragédiát írt fel “gyógyszerként” kezelésükre. Megmosolyogtató tézis ez már napjainkban, ha visszagondolunk rá. A depresszió már megfelelő szakemberekkel orvosolható, azonban az öngyilkosságok 60-70%-a szoros összefüggésben áll a depresszió valamely fajtájával. Fontos leszögezni, hogy a depresszió nem egyenlő a puszta rosszkedvvel. A rosszkedv egy (pillanatnyi) állapot, egy átmeneti érzelem, a depresszió pedig (nem megfelelő kezeléssel) egy hosszúra elnyújtott mentális betegség, amely akár évekig is fennállhat.

Tünetei

• Érzelmi tünet: lehangoltság, rossz kedv, hosszan tartó borús hangulat.
• Motivációs tünet: demotiváltság, reményvesztettség, fent áll akár az a helyzet is, hogy a páciens munkába sem akar állni.
• Kognitív tünet: hosszan tartó negatív szemlélet az emberekről, világképről, társas kapcsolatok mellőzése, öngyilkossági gondolatok.
• Testi tünet: elhízás, vagy éppen étvágytalanság, a mindennapi higiénia elhanyagolása.

Kezelése

Napjainkban már számos szakemberhez fordulhatunk, ha a depresszió jeleit véljük felfedezni önmagunkon. Gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések, vagy akár e kettő kombinációja ajánlott, illetve érdemes felkeresni egy pszichológust a mentális egészségünk megőrzésének érdekében. Mindezek mellett már különféle alternatív terápiák is megjelentek, közkedvelt lett az irodalomterápia, művészetterápia is napjainkban. 

Napos oldal

Az idei év első filmajánlója egyben egy morális kérdést is felvet: vajon két, mentálisan beteg ember hogyan hat egymásra?

Többek között ezt a kérdést (is) boncolgatja a Napos oldal, Jennifer Lawrence és Bradley Cooper alakításában.

Pat (Bradley Cooper), az ex-tanár frissen szabadul az elmegyógyintézetből, agresszív impulzuskontroll zavar miatt. Pontosabban: rommá verte felesége szeretőjét. Azóta, ha csak felcsendül az a szám, amit az esküvőjükön hallott, Pat viselkedése káoszba fullad, és kisebb csoda, hogy családja épségben marad körülötte. Mániákusan próbálja visszahódítani a nagy Ő-t, ezért mindent elkövet: könyveket olvas, amelyek kimondottan neje  visszahódítására orientálódnak (aztán amikor nem happy enddel zárul a könyv, hajnali kettőkor játszi egyszerűséggel kihajítja az ablakon), rendszeresen fut, hogy vonzóvá váljon, és bevállal egy rizikósabb dolgot is: táncórákra jár abból a célból kifolyólag, hogy Tiffany (Jennifer Lawrence), közös barátjuk testvére, mondjon pár jó szót róla feleségének az érdekében. Tiffany egy baleset következtében elvesztette férjét, ettől kezdve pedig teljesen kifordult önmagából, depressziós lett. Ami visszaadja az életbe vetett hitét, a mindennapi motivációját, azok a közös táncórák Pat-tel. A film (és a regény is, merthogy Matthew Quick regényt is írt róla) betekintést enged egy (pontosabban kettő) depressziós ember elméjébe olyan könnyedséggel, néhol már-már szatírikusan, amilyen maga az élet is.

“Elmondom neki, hogy nagyon tetszik a rendelője, majd arról beszélgetünk, mennyire szeretem a felhők mögül felragyogó napot, és hogy az emberek idővel elvesztik azon képességüket, hogy meglássák a napos oldalt, pedig az mindig létezik.”

A szöveget Gyuris Fruzsina, a Segítség.ma projekt kommunikációs munkatársa írta.